Fedezze fel
Településünket
Megközelíthetőség
Kissikátor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati részében, Ózdtól mintegy 18 kilométerre délnyugatra fekszik, a Hangony-patak mellékvölgyében, tagolt dombsági területen; határát északnyugaton Szlovákia országhatára zárja le. Közigazgatási területe 10,38 km², lakossága mintegy 370 fő, akik 130 házban élnek. A község 1990 óta dinamikusan fejlődik: az ivóvíz- és gázvezeték-hálózat, valamint a csapadékvíz-elvezetés teljes egészében kiépült, az úthálózat 85%-a pormentesített, a vezetékes és mobil távközlés, a szélessávú internet és a kábeltévé-szolgáltatás biztosított.
Közszolgáltatások
Önkormányzat — Hangonyi Közös Önkormányzati Hivatal, Kissikátori Kirendeltség
Cím: 3627 Kissikátor, Táncsics út 51. (Közösségi ház)
Telefon (ügyintézők): 48/546-510
Telefon (polgármester, fax, orvosi rendelő): 48/546-511
E-mail: kissikatorph@gmail.com
A Közösségi ház (Táncsics út 51.) ad otthont az Önkormányzat Hivatalának, az orvosi rendelőnek, a kiállító- és rendezvényteremnek, valamint a könyvtárnak.
Orvosi rendelő
Cím: 3627 Kissikátor, Táncsics út 51.
Háziorvos: Dr. Abu Kamar Ata; rendelési idő kedden és csütörtökön 8.00–9.00. Sürgősségi ügyelet: Domaháza, orvosi rendelő (48/446-008).
A szakorvosi ellátás Ózdon biztosított; gyógyszertár a községben nincs.
Római katolikus templom és egyházközség
A Kisboldogasszony kápolna a falu szimbóluma és a címer központi motívuma. Az Egri Főegyházmegye Hangonyi plébániájának fíliája; búcsúja szeptember 8-án.
Plébános: Szőke Gábor (Ózd, Bolyky Tamás út 1.).
Szentmisék: kedden 17.00 (kápolna), vasárnap 11.30. Búcsú: Kisboldogasszony ünnepe, szeptember 8.
Néprajzi állandó kiállítás
2011 tavasza óta nyitva a volt iskolaépületben.
A barkó népcsoport tárgyi és szellemi hagyatékát mutatja be — látogatása előzetes egyeztetéssel lehetséges.
Szállás és vendéglátóhelyek
Vendéglátás és üzletek
- Kissikátori 44-es Italbolt — tulajdonos: Tóth Emese; nyitva: hétfőtől vasárnapig 12.00–20.00.
- Vegyesbolt (Táncsics út 57.) — tulajdonos: Kanta Tiborné; tel.: 06-48/447-009; nyitva: H–P 7.00–17.00, Szo 7.00–13.00, V 7.30–9.30.
- Mini Diszkont (Táncsics út 36.) — tulajdonos: Maruzsi Emilné; tel.: 48/447-036; nyitva: 7.00–16.00.
- SI-KI Sütőipari Kft. (pékség, Táncsics út 89/a) — tulajdonos: Kocsik Bertalan, Kocsik Szabolcs; tel.: 48/447-024.
Szálláshelyek
A községben és környékén — többek között a festői Telekes-völgyben, erdő szélén, patakparton — magánszálláshelyek, apartmanok érhetők el (jellemzően 4–6 fő részére), amelyek jó kiindulópontok a Hangony-völgy és a Vajdavár-vidék felfedezéséhez.
Hagyományok és rendezvények
Gombafesztivál
A község legnagyobb ünnepe a falunappal egybekötött Gombafesztivál, amelyet hagyományosan minden év június utolsó szombatján rendeznek meg; a rendezvénynek saját dala is van (Kónya Béla: Jó ok a barátságra). A templombúcsút Kisboldogasszony napján (szeptember 8.) tartják. 2011 tavaszán a volt iskola épületében néprajzi állandó kiállítás nyílt, amely a falu hagyományait mutatja be.
Nevezetességek — a körtemplom
Kissikátor kiemelkedő épített értéke a római katolikus körtemplom, amely a falun kívül, északnyugatra, a völgy bejárata fölötti dombon, a temető mellett áll. A feljegyzések szerint az Őrsúr nemzetség emeltetett itt templomot, amelyet a források Sikátor néven, fíliaként említenek.
Fennmaradt egy kalapált, ezüst keresztelőmedence, fülén 1312-es évszámmal — ez arra utal, hogy a templom valóban Árpád-kori alapokon épült, és így ebből a korból az egyetlen kör alaprajzú templom hazánkban, csúcsán nyolcszögletes, hagymakupolás huszártoronnyal. A romba dőlt, románkori (XII. századi) körtemplom alapjain 1764-ben, Bernardo Balog közreműködésével épült újjá a kisméretű, kerek épület.
Az oltárkép Mária születését ábrázoló olajfestmény, Z. Biskó Béla budapesti festő alkotása. A sík, XVIII. századi festett deszkamennyezet restaurált tábláit 2000-ben helyezték vissza eredeti helyükre, így a vidék egyik legősibb és legszebb temploma régi szépségében tekinthető meg. A millennium évében (2000) a kissikátori önkormányzat beruházásában felújították; támogatói a Műemléki Hivatal, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egri Érsekség és a lakosság voltak.
Testvértelepülés — Détér (Szlovákia)
A Hangony-patak völgyében álló faluból mindössze egy domb távolságra van a szlovák határ — és nem véletlen, hogy testvértelepülésünk is a határ túloldalán fekszik. Détér (Gemerské Dechtáre) a Rimaszombati járásban található magyar többségű kis község, négyszáz lakossal, 1244 óta dokumentált múlttal. A két falu között gyermeküdültetés, sportbaráti találkozók és közös ünneplések tartják ébren a kapcsolatot — egy határ menti testvérséget, ami jelképesnek is tartható.
Détér — Szlovákia, Besztercebányai kerület
Lakosság: 413 lakos, magyar többségű község, 85,6% (2011)
Tengerszint feletti magasság: ~206 m
Kissikátor története
Sikátor neve 1455-ben tűnik fel először, nemesi névben; gyakrabban csak a XVI. században fordul elő az oklevelekben, ami arra utal, hogy a település viszonylag későn alakult ki. A mai területén a középkorban egy másik település is állt, Szilakszó, amelyet a Hangonyi nemzetség épített a XIV. században a Sikátori-völggyel szemben. A terület eredetileg a Hangonyiak szállásterülete volt, és már a XIV. század elején Borsod vármegyéhez tartozott. Amikor a törökök kirabolták és felégették a környék védtelen falvait, Sikátort is elpusztították.
A XVII. században a Bolyky család és a Hubayak is birtokrészt szereztek a községben. Az 1848-at követő abszolutizmus idején Domaházával együtt Gömör-Kishont vármegyéhez kapcsolták, és csak 1861-ben sikerült elérni, hogy a község újból Borsod megyéhez tartozzon. 1904-ben, az azonos nevű községek elnevezéseinek országos rendezésekor — hogy megkülönböztethető legyen a többi Sikátortól — neve elé a „kis” jelzőt rendelték; ettől kezdve hivatalosan Kissikátor a község neve. Az 1930. évi statisztika szerint az őstermelők száma 352 fő volt; ekkor már egyre többen vállaltak munkát az ózdi gyárban, így kialakult a kétlaki életforma.
A település gazdasága
A környező ipar leépítése a lakosság megélhetését is megnehezítette; a mintegy 12 egyéni vállalkozás nagyobb része kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik. Jelentősebb vállalkozás a kenyérgyár (pékség), amely a környező településeket is ellátja pékáruval. A növénytermesztés és az állattartás visszaszorulóban van, az erdőgazdálkodás viszont számottevő. A fejlődés lehetséges irányát a falusi turizmusban, valamint a vadon termő erdei és gyógynövények, illetve a gombák gyűjtésében és feldolgozásában látják.
Helytörténeti könyv — „Kissikátor, az élhető település”
A község helytörténetét önálló kötet dolgozza fel. Főbb fejezetei: I. A község rövid története (Szilakszó; Sikátor; a török hódoltság alatt; az újra benépesült falu; a legújabb kor eseményei). II. A település ismertetése (a település neve; földrajzi környezet; a falu külterülete; a tanyák; a telkek és lakóházak; népesség; ragadványnevek). III. Mezőgazdasága. IV. Temploma, temetője (a temető; az iskola). Függelék: történelmi mondák és legendák Sikátorról; sikátori tanyavilág; vőfélyversek Kissikátorból; valamint irodalomjegyzék.
